A balesetekben rejl� �zenet(ek)

A baleset �ltal�ban akkor k�vetkezik be, amikor az ember nem hajland� �szrevenni, hogy nem j� ir�nyba halad, nem azt teszi, amit kellene.

Ha egy negat�v �rzelem kibillent minket az egyens�lyunkb�l, �s ez az �llapot tart�san fenn�ll, akkor a szervezetet �tj�r� energi�k nem tudnak megfelel�en �ramlani. Elakad�sok, blokkok keletkeznek, amelyek szintj�n az egyes szervekben kezdetben kisebb funkci�zavarok, k�s�bb egy�rtelm�en kimutathat� betegs�gt�netek jelentkeznek.

A betegs�gt�netek figyelmeztetnek arra, hogy felfog�sunkon, hozz��ll�sunkon, �letm�dunkon v�ltoztatnunk kell. Ezekre az int� jelekre, ha mint jelk�pekre tekint�nk, k�nnyebben meg�rthetj�k lelk�nkben rejl�, sokszor elnyomott probl�m�kat.

* Ha p�ld�ul, nem a sz�v�nk szerint �l�nk, �s gyakran hajt minket a gy�l�let, akkor el�bb-ut�bb sz�vprobl�m�kra sz�m�thatunk.

* Vagy p�ld�ul aki d�h�t, gy�l�let�t nem tudja kiadni mag�b�l, azaz lenyeli a m�rg�t, egy bizonyos id� ut�n gyomorpanaszokat �szlel, de sz�molhat ny�lkah�rtya-gyullad�ssal vagy gyomorfek�llyel is.

* A h�lyaggyullad�s szint�n a visszatartott harag, �s gy�l�let, vagy �pp a szomor�s�g miatt keletkezik.

* Tart�s munkahelyi sikertelens�g eredm�nye lehet egy der�kzs�ba �s a gerincs�rv.

* Az pedig, aki �lland�an t�lhajszolja mag�t, sokat v�llal mag�ra �s m�gis mindent t�k�letesen szeretne elv�gezni, ellenben nem t�ri a kritik�t, k�nnyen f�jdalmas, �s nehezen sz�n� migr�nt kaphat.

A balesetek dek�dol�sa

Minden t�pus� baleset speci�lis figyelmeztet�st hordoz mag�ban, annak fizik�lis megnyilv�nul�sa, hogy az illet� zs�kutc�ba t�vedt, let�rt az �tr�l. A baj csak az, hogy az emberek nagy t�bbs�ge, ezt nem �gy �li meg, nem �rti meg a vele t�rt�nt szerencs�tlens�g jelz�s�rt�k�t. Helyette el- �s v�gigszenvedi az eg�szet, szeretne miel�bb t�ljutni a kellemetlens�geken. K�zben azon bosszankodik, mi�rt �pp vele, �s mi�rt akkor t�rt�nt ilyen borzalom, holott minden rendben volt k�r�l�tt. Pedig…

A baleset soha nem err�l sz�l, �pp az ellenkez�j�r�l: r�k�nyszer�ti az ember a lass�t�sra, vagy arra, hogy �szrevegye, hogy rossz ir�nyba tart, valamit elrontott. Ugyanakkor a balesetben s�r�lt testr�sz olyan �zenetet hordoz, melyet minden ki fel tud t�rni mag�ban, ha akar: el�rulja, hol akadt el, mi az, amit rosszul csin�l, illetve mi az, amivel nem akar szembes�lni.

A csontt�r�s p�ld�ul arra figyelmezetet, hogy valamibe nagyon becsontosodtunk, megkem�nyedt�nk, �s ha ebb�l nem tudunk seg�ts�g n�lk�l kim�szni, vagyis �nk�nt nem v�ltoztatunk ezen, akkor bizony a megoldatlan probl�m�k fizikai s�kon – t�r�sben – t�rnek a felsz�nre.

L�lek �s racionalit�s

A bal oldalunk a n�i, a jobb a f�rfi �n�nket hordozza – nemt�l f�ggetlen�l. De felfoghatjuk �gy is, hogy a bal oldal a m�ltat �s a lelk�nket, a jobb a j�v�t �s a racionalit�st k�pviseli. Ha teh�t a bal oldalunk s�r�l, akkor „nem j� helyre tett�nk”, vagy feleslegesen cipel�nk valamilyen terhet (a m�lt terheit), a jobb oldali s�r�l�sek pedig azt jelzik, hogy b�r tudjuk, l�tjuk a dolgokat, m�gsem cseleksz�nk helyesen.

Tiszt�ban kell lenn�nk mind a lehet�s�geinkkel, mind a korl�tainkkal. Noha, nem mindenben �s nem minden esetben van lehet�s�g�nk a v�ltoztat�sra, m�gis sok mindent meg kell pr�b�lnunk az�rt, hogy tiszt�ban lehess�nk a probl�m�inkkal, �s azzal is, hogy egyed�l vagy seg�ts�ggel tudjuk megoldani.

Seg�t a gondolat ereje

Persze, hi�ba tudjuk, mi, mi�rt t�rt�nt vel�nk egy baleset kapcs�n, a v�ltoztat�s soha sem megy egyik pillanatr�l a m�sikra. Ez nagyon neh�z feladat. Sokakn�l a baleset egy figyelmeztet�s arra n�zve, hogy meg kell tanulni elfogadni.

Ahogy a tudat k�pes megbeteg�teni a testet, ugyan�gy meg is tudja gy�gy�tani, ha megengedj�k neki. A gondolat ereje seg�thet visszanyerni eg�szs�g�ket.

Minden gy�gyul�s kulcsa a saj�t tudatunkban van. Biztosat nem �g�rhet�nk, de tal�n �rdemes elgondolkodni az elm�leten - �rtani nem �rt. Teh�t ne csak test�nk �pol�s�ra ford�tsunk hangs�lyt, t�r�dj�nk a lelk�nkkel is!

�

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!